Az interneten egyre inkább terjednek az ún. digitális könyvtárak. Az ingyenesen elérhető könyvgyűjteményekkel kapcsolatban rengeteg vita alakult ki, főleg a szerzői jogok terén.

A kiadók is féltik helyzetüket, és azzal érvelnek a digitális könyvtárak ellen, hogy hamarosan monopol helyzetbe kerülhetnek, és akkor befolyásolhatják az olvasók választásait, ízlését és vásárlási szokásait. Épp ezért komoly veszélyforrásnak tekintik őket. Az ellenkező tábor a haladást és még nagyobb fogyasztói szabadságot lát benne. Úgy véli a könyvek így könnyen és gyorsan elérhetőek lesznek, és ennek eredményeként sokkal több ember fogja a szabadidejét olvasással tölteni.

Europeana - Európai Digitális Könyvtár
Az Európai Digitális Könyvtár projektjét 2005-ben indította útnak az Európai Bizottság az Európa Könyvtár továbbfejlesztéseként. Megvalósítása szoros együttműködésben zajlott az EU-s nemzeti könyvtárakkal, az uniós tagállamok más kulturális intézményeivel, valamint támogatta az Európai Parlament is. Az Europeana üzemeltetője az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány, amely a főbb európai könyvtáregyesületeket, archívumokat, múzeumokat, audiovizuális archívumokat és kulturális intézményeket fogja össze. 2008-as indulásakor az EU több mint ezer kulturális intézményéből és nemzeti könyvtárából származó több mint kétmillió könyvet, térképet, hangfelvételt, fényképet, archív dokumentumot, festményt és filmet érhetnek el az internetezők. Az állományhoz Franciaország 52 százalékban, Nagy-Britannia és Hollandia 10-10 százalékban járult különféle művészeti, történelmi és egyéb alkotásaival. Az online elérhető tartalom az ígéretek szerint gyorsan fog bővülni. Az EU célja az, hogy 2010-ig tízmillió kulturális mű legyen a honlapon megtalálható. Az induláskor 6000, a Magyar Elektronikus Könyvtárból és az Elektronikus Periodika Archívumból származó mű érhető el az Európai Digitális Könyvtárban. A dokumentumok csaknem fele a magyar és világirodalommal kapcsolatos, a többi pedig főleg társadalomtudományi jellegű. Az Országos Széchényi Könyvtár lefoglalta az europeana.hu domainnevet a leendő magyar változat számára.

A lap az indulás napján azonnal összeomlott. Jelenleg az oldalukon egy rövid magyarázat áll, amelyben összefoglalják a leállás okát (óránkénti 10 millió látogató próbálja megnézni a lapot). Jelenleg azt ígérik, hogy a könyvtár december közepétől elérhető lesz. Addig is nézegethetjük a bemutató oldalukat, ahol láthatunk egy demó videót, és rengeteg információt kapunk a könyvtár használatáról.

Google Book Search
A Google Könyvkereső a keresésben, és a könyvek felfedezésében segít. A szerzői jogvédelem alatt átlló könyveknek, csak egy kis részletét mutatja meg és egy listát, hogy a könyv melyik önyvtárból kölcsönözhető ki, illetve hol vásárolható meg. Ezek a könyvek csak akkor érhetőek el teljes egészükben, ha a jogtulajdonos erre engedélyt adott egy partnerszerződésben. Azok a könyvek, amelyek már nem esnek szerzői jogvédelem alá, teljes egészükben megtalálhatóak.

A Könyvkereső célja nem az, hogy segítséget nyújtson a keresett könyv minnél egyszerűbb megtalálásához, illetve a közkinccsé nyílvánított könyvek ingyenes eléréséhez.

LibriVox
A LibriVox egy internetes projekt, melynek célja szabadon terjeszthető hangfelvételek készítése public domain könyvekről önkéntes alapon. A LibriVox együttműködik a Project Gutenberg-el és a hangoskönyveket mp3 és ogg hangformátumokban teszi hozzáférhetővé Bittorrent segítségével. A hangoskönyvek igyenesen letölthetőek mindenki számára. A hangoskönyek nagyobbik része angol nyelven készült, de a projekt többnyelvű (eddig 21 nyelven készültek felvételek, magyarul egyelőre nem).

Magyarországon

Magyarországon a digitális könyvtárak elterjedésének érdekében az Oktatási és Kulturális minisztérium rendszeresen ír ki telematika pályázatot, amelynek célja a könyvtárak esetében, hogy elősegítse az elektronikus formában megjelenő szakfolyóiratok minél szélesebb körű hozzáférését, a levéltárak, múzeumok és közművelődési intézmények esetében, hogy támogassa a nemzeti kulturális örökség szempontjából kiemelkedő dokumentumok és műtárgyak digitalizált formában való közzétételét, valamint bármely hálózatba kapcsolat közgyűjteményből vagy közművelődési intézményből való használatát.

MEK – Magyar Elektronikus Könyvtár
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) egy 1994-ben indult, jelenleg már több mint 5 ezer digitális könyvet tartalmazó ingyenes internetes szolgáltatás. A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek (beleértve a hangoskönyveket is). Gyűjtik továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is. A gyűjtemény gyarapodása sokféle forrásból származik, az önkéntes digitalizálók mellett közvetlenül a szerzőktől és a kiadóktól is érkeznek könyvek, és Internetre tesznek korábban CD-ROM-on kiadott terjedelmesebb műveket is, valamint az OSZK-ban indított Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Program keretében elkészült szövegeket is szolgáltatják. Külön hangsúlyt fektetnek az Internet magyar oldalain levő értékes kulturális tartalom digitális megőrzésére, igyekeznek összegyűjteni és saját szerveren, metaadatokkal ellátva, hosszú távra archiválni ezeket az állományokat.

Bibliotheca Corviniana Digitalis
A program célja, hogy digitális eszközökkel virtuálisan visszaállítsa Mátyás király egykori könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát vagy korabeli nevén Bibliotheca Augustát. A virtuális rekonstrukció mellett célül tűzi ki a könyvtár tudományos feldolgozását és az eredmények Internetes publikálását és a könyvtár népszerűsítését. A Bibliotheca Corviniana Digitalis Mátyás király könyvtárának rekonstrukciójára vagy annak feldolgozására irányuló projektek összessége.

Digitális Irodalmi Akadémia
1998 tavaszán a Petőfi Irodalmi Múzeum, akkori nevén a Magyar Irodalom Háza kitüntetett jelentőségű virtuális nemzeti intézmény, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapítását kezdeményezte. A DIA hálózatos megjelenítésre irányuló digitális könyvtár. Célja, hogy a kortárs magyar irodalom legjava és annak egyre bővülő köre egységesen kezelt adatbázisban legyen elérhető és ezzel megismerhető az érdeklődök számára a világ bármely pontján. Népszerűsíti a kortárs magyar irodalmat, segíti a kiemelkedő alkotások eljuttatását szélesebb közönséghez. Tagsága megbecsülést és rangot ad a kiváló kortárs írók és költők számára. Fontos célkitűzése az is, hogy a közönség számára nyújtott internetes szolgáltatás hiteles, minőségi szövegekkel történjen.
A DIA nyolc éven keresztül a mindenkori kulturális tárca támogatásával, a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz évente benyújtott pályázatok révén működött. Az évente megújuló program gazdája 2000 őszétől a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. volt.
A DIA az Oktatási és Kulturális Minisztérium döntésével 2007 januárjától visszakerült a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezetébe, ahol megteremtődtek a hosszú távú működés feltételei. 2007 májusában a Múzeum élethosszig tartó szerződéseket köthetett a DIA tagjaival.

Elektornikus Periodika Archívum
Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul.
Az EPA az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból visszakereshető katalógusa. Célja, hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz és szakmai támogatáshoz; a felhasználók pedig minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikumok világában.

Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Program
A mintegy 3.800, többségében nagy terjedelmű kiadvány elektronikus változatának elkészítése az eddigi legnagyobb magyar szöveg-digitalizálási vállalkozás. A programot az Országos Széchényi Könyvtár koordinálja, a művek nagy részét a Magyar Elektronikus Könyvtár fogja szolgáltatni. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásának köszönhetően a munka 2004 januárjában megkezdődött, a honlapon folyamatosan nyomon lehet követni a digitalizálásra váró és a már elkészült elektronikus könyvek listáit. Az első ütemben főként az egyes tudományterületek alapvető kézikönyvei kerülnek fel az Internetre.